Az asztali monitorok óriási választékban kaphatóak és még ma is egyre több gyártó száll be ebbe a versenybe. De mégis mire érdemes figyelnünk, ha nem szeretnénk, hogy a monitor vásárlás rossz döntések sorozata legyen? Ennek jártunk utána!
A monitorok fajtái
A monitorokat többféle képpen csoportosíthatjuk. Ár, méret, kijelzőpanel, vagy éppen márka szerint. A legcélravezetőbb mégis, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen célcsoportnak szánják a kijelzőket. Akik ugyanis tanulásra, egyszerűbb munkafolyamatok – word, excel, videokonferencia, levelezés, internet – szeretnének monitort vásárolni, azok számára a nevetségesség határát súrolja mondjuk egy grafikai munkákra ajánlott monitor színhelyessége és az ezért elkért magas ára. Vagy egy gamer monitor válaszideje – és persze az ezért elkért magas ára. Mert egy ideje megvásárolhatóak olyan monitorok is, amelyeket kifejezetten a játékosok igényeinek figyelembevételével fejlesztettek ki. Azt nem mondhatjuk, hogy ezek CSAK játékra alkalmasak, de azt igen, hogy vannak olyan funkcióik és tulajdonságaik, amelyeknek elsősorban a játékok során van értelme.
Az ilyen jellegű termékek kínálata mostanra hatalmasra duzzadt, és ráadásul az elérhető modellek kialakításukban, tulajdonságaikban, kapcsolódó szolgáltatásaikban is jelentősen eltérhetnek egymástól. Mostani cikkünkben azt vesézzük ki, hogy ezek közül melyek fontosak a valóságban, illetve, hogy mit is jelentenek az egyes fogalmak.
Azt viszont gyorsan leszögeznénk, hogy néhány alapvető szabályt érdemes betartani egy monitor vásárlása során is. Az első és legfontosabb, hogy mielőtt valaki berombol egy üzletbe, vagy megrendel a neten egy monitort, alaposan gondolja át, hogy hol, milyen körülmények között és hogyan szeretné azt használni.
Illetve, ha lehet, vásárlás előtt mindenki nézze meg élőben is, működés közben a kinézett modellt. Ezek mellett mi is próbálunk pár tanácsot adni a fontosabb szempontos felsorolásával.
Képarány
A legtöbb monitor, a tévékhez hasonlóan 16:9 képarányú. De már léteznek ultraszéles, 21:9 képarányú készülékek is, sőt, a 32:9 képarány is megjelent már a piacon.
Utóbbi például a versenyzős játékoknál jelenthet óriási előnyt, illetve még a valós idejű stratégiák (RTS) hívei szokták imádni, mert egyszerűen több minden fér rá a képernyőre.
Szinte minden egyéb esetben ez a méret a használhatatlanság határait súrolja, hiszen a dokumentumok csakúgy, mint mondjuk a weboldalak függőleges irányban terjedelmesebbek. Így hacsak nem akar valaki egymás mellett 3-4 weboldalt böngészni, vagy többszáz oszlopos táblázatokat kezelni, maradjon meg bátra a 16:9-nél, rengeteg pénzt lehet így megspórolni.
Ívelt kijelző
Az ívelt kijelző szinte kizárólag a gamerek számára lehet érdekes. Számukra is inkább az óriás, szuperszéles ívelt kijelzők játszanak, hiszen ezek a látótér nagy részét betöltik és elképesztő jelenlétérzetet adnak a játékhoz. Dolgozni viszont inkább fárasztó így nem is beszélve arról hogy ezek a monitorok igazából egy szögből nézve nyújtanak tökéletes élményt.
Ja és az igazán komoly darabokért elképesztő pénzeket kérnek.
Felbontás
Egy Full HD (1920 x 1080) kijelzővel, ami már szinte az alap a boltokban, még mindig szinte mindent meg lehet oldani viszonylag normális számítógépet használva. Filmet nézhetünk, játszhatunk és nyugodtan dolgozhatunk – feltéve persze, ha nem grafikusok, vagy videovágók vagyunk. A következő lépcső a WQHD (2560 x 1440), ami egyre inkább elterjedőben van. Sőt, egyre több a 4K (3840 x 2160) felbontású megjelenítő is kapható, de amellett persze, hogy a több az jobb, van egy fontos aspektus ezen a területen. A nagy felbontáshoz megfelelő hardver is szükséges. Ha valakinek nem elég erős a gépe, vagy régebbi játékkonzolja van, akkor annak teljesen felesleges mondjuk 4K monitorban gondolkodnia, mert csak további kiadásokkal nehezítheti az életét.
Csatlakozók
A legtöbb monitoron ma már alap a HDMI csatlakozó és valamilyen DisplayPort. Ezek bármelyike jó lehet, hiszen ezek megfelelői megtalálhatóak a legtöbb számítógépen, konzolon vagy laptopon. Amin pedig nem, azokon lehet még USB-C is, de ezt könnyedén átalakíthatjuk egy adapterre a fenti csatlakozók valamelyikére, így az ilyen monitorokat egyelőre nem biztos, hogy erőltetni kell, mert most még sokkal többet kell fizeti értük, mint amennyit megér ez a szolgáltatás.
Állvány
Az az ideális, ha egy monitornál a képernyőt lehet fel-le tologatni az állványon, jobbra-balra forgatni és előre hátra dönteni. Így a felhasználó egyszerűen belőheti a legkényelmesebb pozíciót.
Nem ez a legfontosabb egy termék megítélése során (sőt), de azért tényleg jól jöhet, ha tudja ezeket.
Képfrissítési ráta
Hertzben adják meg, és arról tanúskodik, hogy egy képernyő egy másodperc alatt hány képkocka megjelenítésére képes. Értelemszerűen ez a szám minél nagyobb, annál jobb, hiszen így a felhasználó egyrészt sokkal folyamatosabbnak látja a képet, másrészt bizonyos képi információk egyszerűen gyorsabban jutnak el hozzá. Ez pedig a például játék esetén akár döntő tényező lehet győzelem és vereség, élet és halál között.
Betekintési szög
Általában minden monitornál a hivatalos gyári értékeket adják meg a termékspecifikációban. De a tapasztalataink szerint az ember a saját szemével már sokkal kisebb szögekből érzékelni kezdi a színek fakulását, torzulását. Ezért kell mindenkinek saját szemével megnéznie egy kinézett terméket, hogy el tudja dönteni, hogy nála hol jön el a zavaró határérték.
Képátló
A tévékkel úgy vagyunk, hogy minél nagyobb, annál jobb, de a monitorok esetében nincs feltétlenül így. Fontos, hogy ki milyen közel ülne a megjelenítőhöz, mert előfordulhat, hogy kis nézési távolság esetén zavaróan nagynak érzékeli a képet. Ezt a legjobb egy gyakorlati próba során eldönteni.
Dizájn
Nem mindegy, hogy mit nézeget az ember egész nap, szóval nyugodtan érdemes a dizájnra is odafigyelni egy vásárlási döntés meghozatalakor.
Ár
A végére hagytuk a legfontosabbat. Hiába szeretne valaki 39 hüvelykes, ívelt, LED-ekkel díszített szupermonitort, vagy az Apple sajtreszelős csodakijelzőjét, ha nem szeretné (vagy nem tudja) egy kisebb ország éves hadi költségvetését elverni a monitorra – és persze az azt meghajtani képes számítógépre. Ekkor jönnek az ésszerű, vagy nem annyira ésszerű kompromisszumok. Például ez:
