Sokak számára kiemelt fontossággal bírnak egy telefonnal kapcsolatos vásárlási döntés meghozatala során a fotós képességek. Azaz, hogy milyen képeket lehet a készülékkel lőni, mennyire sokoldalú e téren egy készülék. E tulajdonságokra a Xiaomi is kiemelt hangsúlyt fektet, és a kínai cég egyike azon piaci szereplőknek, amelyek intenzíven fejlesztenek a mobilfotózás terén is.
Egy termék hivatalos technikai adataiból is sok mindenre lehet következtetni arról, hogy milyen minőségű fotók létrehozására alkalmas. Ezen szempontokat tekintjük most át részletesebben.
Felbontás: A megapixelben megadott érték arról tanúskodik, hogy mekkora a kép felbontása, azaz, hogy hány képpontból áll össze egy kép. Vannak gyártók, amelyek erre nagyon odafigyelnek, így a Xiaomi esetében például már nem is számítanak ritkaságnak a 108 megapixeles modellek sem.
Hogy érzékeltessük, hogy ez mekkora szó, ahhoz csak elég annyi, hogy a 8K tévék felbontása 33 megapixel…
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért van szüksége bárkinek ekkora felbontásra. A válasz pedig egyszerű: Ezáltal egyszerűen bele lehet nagyítani egy képbe úgy digitálisan, hogy romlana a képminőség. Emellett fontos az is, hogy a több képpont több képi információt jelent, ami hasznos lehet a különféle képjavító, képmódosító algoritmusok működése során.
De ez nem jelenti azt, hogy mondjuk egy 12-16 megapixeles kamerával ne lehetne jó képet csinálni. De az tény, hogy a több megapixel több lehetőséget jelent, és több eséllyel lesz megfelelő a végeredmény ilyenkor.
Rekeszérték: Ez az “f” értékkel megadott mutatószám arról szolgáltat információt, hogy egy kamera szenzorára mennyi fény jut el. Értelemszerűen minél több, annál jobb, és ennek akkor van jelentősége, ha a külső fényviszonyok nem ideálisak. Azaz sötét van, vagy kevés a fény. Azt fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben MINÉL KISEBB a megadott érték, annál jobb lesz a végeredmény.
Tehát egy f/1.7 rekeszértékű kamera jobb képeket készít kevés fénynél, mint egy f/2.2-es kamera.
A végeredmény ez utóbbinál zajosabb, illetve elmosódottság is gyakrabban jelentkezik. A tapasztalataink szerint f/1.8, f/1.9 rekeszértékű kamerával már lehet vállalható minőségű képeket lőni nem ideális külső körülmények mellett is.
Ultraszéles látószög: Az ultraszéles látószögű kameráknál a gyújtótávolság lecsökken, azaz ugyanakkora távolságról “több minden” fér rá egy képre. Egy hagyományos kamerával összehasonlítva olyan lesz a végeredmény, mintha távolabbról készülne a fotó. Ez pedig értelemszerűen nagyon hasznos lehet tájképek, városnézős fotók létrehozása során, mikor a felhasználónak nincs lehetősége “hátrálnia”.
Az ultraszéles látószögű kamerák esetén előfordulhat enyhe képtorzulás, halszemoptika effekt. De a gyártók sokat dolgoznak ezen hátrányok kiküszöbölésén, és például a Xiaomi fejlesztéseiben is kiemelt prioritást kap ez a feladat.
Makró: A makró kamerákat nagyon-nagyon közeli célpontok megörökítésére szánják. Azaz, amennyiben valaki virágok belsejét, bogarakat, hópelyheket fotózgatna, akkor erre a szempontra is érdemes odafigyelnie egy vásárlási döntés meghozatala során.
Zoom: A mobilfotózás területén a nagyításra alapvetően két lehetőség van. Az optikai zoom a jobb, hiszen ennél mechanikusan hozzák közelebb a képi tartalmakat a nézőkhöz. A digitális zoom esetén szoftveresen vágnak ki részleteket a képből, tehát ez egyfajta mesterséges nagyítás. Ennek a minősége emiatt nem is lehet olyan jó, mint az optikai zoomé, de a korábban már említett nagy felbontás sokat számít. Ha az eredeti kép is 12000×9000 képpontos, akkor abból értelemszerűen ki lehet vágni úgy egy 4820×2160 (4K) vagy 1920×1080 (Full HD) pixeles részt úgy, hogy jó maradjon a képminőség.
Optikai stabilizátor: A telefonba épített optikai stabilizátor hatékonyan segít kiküszöbölni kép remegéséből fakadó képi hibákat. Ennek a sötétben történő fotózás során van jelentősége, amikor a záridő nagyobb, hogy több fény jusson el a szenzorhoz. Ha tehát van optikai stabilizátor és aktív is, akkor kisebb lesz az elmosódottság mértéke, vagy akár teljesen el is tűnhet ez a zavaró képi jelenség.
Kézi fókusz: Néhány telefonon van rá lehetőség, hogy a felhasználó maga módosíthassa a fókuszt. A tapasztalataink szerint ez egy nagyon hasznos funkció de az átlagfelhasználók a mindennapok során nem használják túl sokszor, hiszen a beállításokkal való bíbelődés kényelmetlenebb a telefonokon, mint a “rendes” fényképezőgépeken.
Autófókusz: Ekkor az elektronika maga állítja a kép élességét, tehát a fókuszt. Manapság a leggyakoribb az úgynevezett PDAF fókusz, ami gyors mozgások esetén nagyon jó, és nagy távolságra is használható, viszont rossz fényviszonyok mellett előfordulhat, hogy nem működik hibátlanul. A lézeres fókusz például nagy távolságra használhatatlan, viszont sötétben nagyon jól működik és gyors. Az úgynevezett kontraszt alapú fókusz mozgásoknál és kevés fénynél használhatatlan, ezért hiába nagyon jó részletgazdag környezetben, manapság a telefonoknál már nem használják.
