- Hirdetés -
()

A Marson dolgozó kínai Csu-zsung rover a víz és a szél okozta erózió nyomaira bukkant.

Nature Geoscience című folyóirat nemrégiben megjelent tanulmányában az ókori kínai mitológia egyik tűzistennőjéről elnevezett kínai marsjáró, a Csu-zsung marsjáró első 60 marsi napján összegyűjtött adatokat elemezték. A rover ez idő alatt 450 métert tett meg a vörös bolygón.

A kínai Harbin Műszaki Egyetem kutatócsoportja a szerkezet kamerája által gyűjtött adatok alapján tanulmányozta a marsi kőzeteket, amely során arra jutottak, hogy a marsi föld szélerózióra utaló kohézióval bír. A kutatók szerint a felvételeken látható gerinceken, hullámos felületeken egykor szél pusztíthatott.

Nem ez ugyanakkor az egyetlen fontos eredmény: a szélerózió mellett a kutatók olyan, vízerózióra utaló nyomokra is bukkantak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a területen sós víz volt.

A Csu-zsung egy 1,85 méter magas, 240 kilogramm súlyú marsjáró, amelyet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1 szondával irányítanak. A rover feladati között szerepel Mars légkörének és talajának vizsgálata, valamint képek készítése, és az Utopia Planitia nevű síkság feltérképezése. Csu-Zsung a kínai mitológiában a tűz istene, vadállat teste, ember arca volt, és két sárkányon közlekedett.

Ugyan a kínai űrkutatás rohamléptekben fejlődik, küldetéseiket illetően viszonylag kevés információt osztanak meg a nagyvilággal, és kilövéseikről és űrhajóikról is csak korlátozott információkat adnak ki.

Mennyire volt hasznos ez a bejegyzés?

Kattintson egy csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés / 5. Szavazatok száma:

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a bejegyzést.

Mivel hasznosnak találtad ezt a bejegyzést...

Kövess minket a közösségi médiában!

Sajnáljuk, hogy ez a bejegyzés nem volt hasznos az Ön számára!

Javítsuk ezt a bejegyzést!

Mondja el, hogyan javíthatnánk ezt a bejegyzést?

- Hirdetés -