A James Webb űrteleszkóp csupán néhány hónapja kezdte meg a munkát, de a kutatók már a második nevén gondolkodnak.
A Hubble űrtávcső utódjának szánt szerkezet James Webbről, a NASA második igazgatójáról kapta a nevét, aki 1961 és 1968 között töltötte be ezt a tisztséget. Webb vezetése alatt készült fel a NASA a Holdra szállásra az Apollo-program keretében, valamint az ő igazgatósága alatt zajlott két másik szintén sikeres emberes űrprogram, a Mercury-program és a Gemini-program is. Bár Webb szakmai érdemei elvitathatlanok, közel sem fedhetetlen életű, így kérdésessé vált, hogy etikus-e, ha minden idők legfejlettebb űrtávcsöve az ő nevét viseli. A vádak szerint Webb erősen homofób volt, olyannyira, hogy tevőlegesen is hozzájárult a meleg és leszbikus alkalmazottak kirúgásához a NASA-nál.
A távcsövet még a fejlesztés korai szakaszában, 2002-ben nevezték el James Webbről, ami azért is meglepő döntés volt, mert az űrszerkezetek általában tudósokról kapják a nevüket, Webb pedig hivatalnok volt, aki az amerikai kormányzatban is tevékenyen részt vett.
A Futurism a Scientific American kemény hangvételű cikkére hivatkozva azt írja, hogy a NASA asztrofizikai tanácsadó bizottságának március végi ülésén a tisztviselők elmondták, hogy a Webb elleni vádak kivizsgálása még mindig folyamatban van, így még továbbra kérdéses, hogy marad-e az űrteleszkóp neve. Az űrhivatal asztrofizikai igazgatója, Paul Hertz elismerte: „a NASA döntése egyesek számára fájdalmas, és sokunk számára helytelennek tűnik”.
A hihetetlenül komplex James Webb űrtávcső január 24-én érte el úticélját, a Földtől mintegy 1.5 millió kilométerre lévő második Lagrange-pontot. Az űrteleszkóp a világegyetem legkorábbi korszakáról gyűjt információkat: a bolygónk légköre által nagyrészt elnyelt, infravörös tartományban fogja vizsgálni a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, valamint a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.
